Hogyan lesz valakiből tetováló?

Hogyan lesz valakiből tetováló? A kérdés sokrétű. A jó válaszhoz, ami inkább jó válaszok, vissza kell menni az idők kezdetéhez.

Az első stúdiókhoz és azokhoz a nagymesterekhez, akik úttörők voltak Magyarországon.

Hogyan lesz valakiből tetováló? A rendszerváltás előtt a Magyar tetoválás kultúra legfőképp a katonaságra és a börtönökre korlátozódott, de ne feledkezzünk el a bányászokról sem.A mai napig találkozok olyan ügyfelekkel, akik a 20-25 évvel ezelőtti katonasági tetoválásaikat szeretnék eltakartatni.
Miért tetováltattak bent a laktanyában? Egyszerű: Lényegében a katona élethez tartozott, szerves része volt. Még ha nem is mindenki csinálta, mindig volt egy-két ember, akik egymásnak készítettek pár mintát, csak a buli kedvéért. Nem feltétlenül bírtak jelentéssel, sokszor csak a híres neves nonfigurák(ez már inkább a 90-es években) voltak, amik még a 2000-es évek után is tartották a népszerűségüket.  De lehetett akár egy monogram, vagy nyíllal átlőtt szív és gyakoriak voltak a női alakok is.

A börtönben már egészen más volt a helyzet. A börtönviselt emberek voltak a rendszer kívülállói és sokkal inkább tetováltak egymásnak jelentéssel bíró motívumokat. Ezeknek a motívumoknak nem mindenhol volt ugyan az a jelentése, ugyan úgy, ahogy a népművészetben, a hímzésekben minden tájegységben mást jelentett például egy virág fajta.

Mivel a cikk nem a tetoválások értelmezéséről és ikonológiájáról szól, erre különösebben nem térek ki.

Fotó: Tímár Péter: Tetováltak sorozat, Szeged, 1985-86

Az egész államháztartásban eluralkodott a káosz. Törvények tűntek el, újak születtek. Senki sem tudta, hogy most mit szabad és mit nem. Akkor szólhat a metál ? Vagy lehet már venni farmert ?Hogyan lehetünk most vállalkozók ? Mibe kezdhetünk bele ? Eltűnt a vasfüggöny, megszűntek a kereskedelmi embargók. Szabadság lesújtó erővel csapott Magyarországra, de senki sem tudta, hogy ez mit is jelent.Csak hogy nincsenek itt a Szovjetek, nincs kinek jelenteni. Ez utat engedett a tetoválásnak. 1991-ben megnyílt az első magyarországi tetováló stúdió-A Pozitív Ómen -. A bürökratikus rendszer és egyben rendszertelenség miatt, egy teljes évet vett igénybe, hogy minden szükséges engedélyt megkapjanak.

Nyitás előtt pár hónappal hirdették, hogy aki szeret és tud rajzolni és szívesen megtanulná a tetoválás alapjait, jelentkezzen a stúdióban ^[1]*. Ebben az üzletben nevelte ki magát és egymást az első tetováló generáció. (Később az első tattoo supply itthon: Inox-tgi)

^[1]    Forrás:http://www.tattoomania.hu/forgalmazok/inox-t-g-i/

Teltek múltak az évek és egyre népszerűbb lett a tetoválás Magyarországon.
Sokan vágtak bele, hogy tetováljanak.

A legtöbbjük autodidakta módon tanulta. A szakmai fogások titkosak voltak.  Legfőképp az is, hogy honnan szerzik be a felszerelést.  Az első generációsok saját kapcsolataikkal, kamionosokkal, külföldön élő rokonaikkal szerezték be, az első gépeket és festékeket.  Előre elkészített tű nem volt, mindenki magának forrasztotta őket. Nehéz kezdet volt, ha megjelent a piacon egy új csőr/spicc, a kollegák összedugták a fejüket, hogy na ehhez milyen tűt forrasszanak össze.  A tudást úgy gyűjtötték Internet és oktatás híján, hogy expókra jártak és már akkor nagynevű tetoválókat kerestek fel, hogy tetováltassanak. Így közben láthatták miként készítenek egy rajzot a bőrbe. Szinte kizárt volt, hogy beültél valahova kísérőnek és nézhetted, hogy készül a hőn áhított mű.

Ha valahol nyílt egy üzlet, a tetoválók rémhírként fogadták, hogy megjelent egy új résztvevő a piacon. A 2000-es években már jelentős számú tetováló volt az országban, de csak a nullához képest. Egy egy stúdió, több várost, több száz kilométert lefedett. Ha pedig valaki már portrét is tudott csinálni, annak hamar híre ment és az egész országot. Egyre elfogadottabb és népszerűbb lett a tetoválás, így sokan látták, hogy érdemes ebbe beszélni. Valaki a művészetért, valaki a pénzért.  Az első tetoválással foglalkozó sorozatok 2005-ben robbanást indítottak el világszerte.

Ezzel együtt az internet is teret hódított. Ráadásul az első kínai hamisítványok, vagy olcsó bóvlik is kezdtek betörni az európai piacra. Közel sem kellett már akkora tőke, hogy az ember kipróbálja magát ebben az ágazatban.

Valakik mestert kerestek és ha szerencséjük volt, egy hasznos szimbiózisra találtak. A tanítvány mindenben segített a mesternek. Kommunikáció, takarítás, előkészülés, naptár vezetése, sterilizálás. Ezért cserébe a Mester, pedig oktatta és felkészítette. Amikor meg aktív önálló szintre eljutott a tanítvány még pár évig dolgozott a mester szárnya alatt, termelve neki a bevételt és később (nem törvényszerűen) új és saját útra kelt.

A másik lehetőség ha nem vállalta el senki, az önképzés. Ez lassabb, kevésbé hatékony, de ha valaki tehetséges és szorgalmas, nagyon szikla kemény szellemű embert eddz. Már ha nem adja fel az, aki belevág. Lesz mélyszántás, túldolgozás, nem jó tűcsoport és még sorolhatnám a problémákat. De ha egyszer valaki ezen végigmegy, nagyon megbecsüli a tudást.

Elérkeztünk a legvégéhez.2021.01.08 óta hivatalosan is szakma a tetoválás. Államilag elismert és elvégezhető. Pontos neve: Testtetováló.

Jelen álláspont szerint szervezés alatt vannak az akkreditált képzések, amihez minimum 450 óra szükségeltetik, hogy vizsgázni tudjon menni a tanuló.
Várhatóan éveken belül elvárás lesz a szakma megléte, az üzemeléshez

A legjobb amit tehetsz, ha elhivatott vagy, hogy átléped az autodidakta módszert.
Sok fejfájástól kíméled meg magad és nem kell éveket szenvedj egy darab helyes kontúr meghúzására.
Keress fel egy mestert és kérdezd meg, hogy tanítana-e.
Ha pedig nem, akkor próbálj meg tanfolyamokon részt venni.

Valóban a régi úttörő tetoválók otthon kezdték, de az akkori színvonal és tudás teljesen átlagos volt. Most már felgyorsult a világ, a technika és az információ áramlás. Ahhoz hogy valaki jó tetováló legyen, az hosszú évekbe telik. Ha pedig autodidakta módon tanulsz, meg duplázhatod az alaptudás elsajátításának a készségszintű alkalmazásának az idejét.

Én rengeteg évig képeztem magam autodidakta módon, lehetőségem adódott végig menni az Inkcontrol tanfolyamon. ami hosszú évek után is tudott tanítani és új távlatokat nyitott meg a technikámban. Nem gondoltam volna, de ugyan azokat a mintákat kétszeres tempóban tudtam megcsinálni, minimum ugyanolyan színvonal mellett, vagyok sokkal jobban. Saját tapasztalatból mondom, hogy kezdőnek és haladónak is egyaránt ajánlom. Ezen kívül még egy szakfórum is rendelkezésre áll mellé, ahol megoszthatjuk a közös tudást. Ami pedig a legfontosabb és az élet minden területéről hiányzik, az a kölcsönös tisztelet. Félsz, hogy esetleg lehurrognának valahol? Ne aggódj itt nem fognak, teljesen objektív tanácsokat kapsz, személyeskedés nélkül.